Tajvan elnöke, Tsai Ing-wen szerint a Kínával való kapcsolatokról a népnek kell döntenie, és a méltóságon kell alapulniuk. Ezzel reagált Hszi Csin-ping kínai elnök beszédére, aki szerint az "újraegyesítés" elkerülhetetlen.
Elkerülhetetlen Tajvan újraegyesítése Kínával - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök az állami televízióban közvetített újévi beszédében.
Kína régen tartó gazdasági fellendülésének vége, ami történelmi fordulatot jelent abban, ahogy gazdasági nagyhatalommá vált az ország. A változást Kína globális GDP-ből való részesedésének csökkenése is alátámasztja, amely 2023-ra 17%-ra csúszik vissza, ami két év alatt 1,4 százalékpontos visszaesést jelent - egy olyan csökkenést, amelyre Mao Ce-tung korszaka, az 1960-as és 1970-es évek óta nem volt példa - írta Ruchir Sharma, a Rockefeller International elnöke egy elemzésben.
Kínában pénteken bejelentették, hogy Tung Csün lett a védelmi minisztérium új vezetője, a tárca négy hónapja eltűnt minisztere helyett.
Egy márciusi moszkvai találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag arról vallott Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy az ukrajnai háború legalább öt évig fog tartani – számolt be a Nikkei Asia a Kína és Oroszország közötti diplomáciai forrásokra hivatkozva. Putyin e kijelentésével valószínűleg arról akarta meggyőzni a kínai vezetőt, hogy addig akarja folytatni a harcokat, amíg győztesen kerül ki a háborúból. Peking viszont emiatt lassan távolodni kezdett Putyintól.
Kína számára "megkerülhetetlen irányvonal az anyaország teljes újraegyesítése" - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság alapítója és első vezetője születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.
Hszi Csin-ping kínai államfő az Egyesült Államokban november közepén történt találkozójukon azt mondta Joe Biden amerikai elnöknek, hogy Peking egyesíteni fogja a szárazföldi Kínát Tajvan szigetével, az időzítésről azonban még nem döntöttek – írja az NBC News három amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Kétségtelen, hogy az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) még akkor is átalakította a világot, ha nem minden területen nevezhető sikeresnek. Az eredmények a nyugati vezetők figyelmét is felkeltették, ezért megpróbálnak versenyre kelni a kínaiak programjával. Tíz évvel Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentését követően ma már szinte mindegyik komolyabb nemzetközi szereplő ismertette a saját tervét a világ áthuzalozására. Az elemzés az új elképzelések bemutatása mellett arra is kitér, hogy mekkora eséllyel lökhetik ki Kínát a „Selyemutak versenyének” vezető hatalmának szerepéből.
A Budapest−Belgrád vasútvonal vonatbefolyásoló rendszereinek kiépítését a kínai China Railway Signal & Communication (CRSC) nyerte el. A cégnek ez lesz az első ilyen projektje az Európai Unióban, így kérdéses, mikor tudják majd megfelelően befejezni − írja a Telex a VSquare hírlevelére hivatkozva.
A brit külügyminiszter, David Cameron arra szólította fel az amerikai döntéshozókat Washingtonban, hogy támogassák Ukrajnát. Cameron felhívásával Joe Biden amerikai elnök korábbi kérésére reagált, amelyben Biden arra kérte a republikánusokat, hogy nyújtsanak további katonai segítséget Ukrajnának. Az amerikai elnök egyben figyelmeztetett, hogy egy esetleges orosz győzelem olyan helyzetet teremthet, amelyben Moszkva NATO-szövetségeseket támadhat meg, így végül amerikai katonák is bevonódhatnak a konfliktusba.
Hszi Csin-ping kínai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michel európai tanácsi elnökkel találkozott csütörtökön Pekingben. A kommunista vezető szerint szorosabb kapcsolatokra van szükség országa és az Európai Unió között. A kijelentés egy lépés a békülés felé, miközben az EU éppen gazdasági válaszcsapások sorát tervezi Kína ellen az e-autók exportjánál és a vasútipar területén indított szubvenciós vizsgálatokkal.
Kína az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) segítségével az afrikai kontinens egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Hatalmas kereskedelmi partnerré lépett elő, miközben a védelmi-biztonsági kapcsolatokban is kiemelkedően fontos lett Peking. Mivel jelentős mennyiségű fegyvert is eljuttat a térségbe, ezért képes lehet az instabillá vált területek békéjét is elősegíteni – számolt be a South China Morning Post.
Az Európai Unió vezetői a héten fontos személyes csúcstalálkozót tartanak Hszi Csin-ping kínai elnökkel és más pekingi tisztviselőkkel. Ez az első személyes találkozó a két fél között 2019 óta, ami hangsúlyozza a feszültségek enyhítésére és a diplomáciai kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítéseket a felek között. Miközben Brüsszel épp az elektromos autók kínai exportjának ügyében indított szubvenciós vizsgálatot, és hasonló eljárásra készül a vasúti szektorban is.
Hamarosan Kínában fog találkozni egymással a keleti nagyhatalom kormánya az Európai Unió vezetésével – írta meg a Bloomberg.
Peking és Washington tárgyalásokat folytat egymással a katonai kommunikációs csatornák helyreállításáról. A két nagyhatalom az egyre inkább elmérgesedő viszony hatására döntött úgy, hogy megszakítják a párbeszédet – írja a South China Morning Post.
Kína egyik legnagyobb befektetési bankja arra „kérte” elemzőit, tartózkodjanak a medvepiaci kommentároktól, amikor a kínai gazdaságról írnak. De nem áll meg itt a történet: azt is kérte tőlük, ne mutogassák pazar életmódjukat, mivel Peking továbbra is szigorúan ellenőrzi a jól fizetett bankárokat – írja a Bloomberg.
Kína 2013-ban bejelentett globális programja, az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative) számtalan eredményt hozott az elmúlt egy évtizedben. Kína a szárazföldön és a tengeren keresztül összeköttetéseket épített ki a szomszédos térségekkel, elérte Afrikát, Európát, de Dél-Amerikában is egyre inkább átveszi az Egyesült Államoktól a vezető kereskedelmi partner szerepét. A számos sikerprojekt mellett csúfos kudarcok is kísérték „az Új Selyemút” néven is emlegetett szuperprogramot. Cikksorozatunk második részében a félresiklott beruházásokat és ezek okait vizsgáljuk meg.
Az Övezet és Út kezdeményezésének (Belt and Road, BRI) újragondolásaképpen Kína változtat a stratégiáján: a jövőben kisebb, fenntarthatóbb projektekre összpontosít, valamint jüanra állítja a hiteleket és fejlesztéseket. A lépéssel Hszi Csin-ping elnök igyekszik új életet lehelni az ambiciózus beruházási programba, amelyet egyre inkább megbénít a lassuló kínai gazdaság, valamint a világszerte növekvő szkepticizmus a kezdeményezés körül – írja a Bloomberg.
Hszi Csin-ping kínai elnök kétállami megoldást sürget az izraeli-palesztin konfliktusra, elítéli a Gázai övezet kollektív büntetését, és felszólítja a Hamászt, hogy engedje szabadon a civil túszokat – jelentette a South China Morning Post.
A kínai elnök azt szeretné, ha még több francia cég fektetne be az országban, és reméli, hogy Franciaország tisztességes és a diszkriminációtól mentes üzleti környezetet biztosít a kínai cégek számára. Erről Hszi Csin-ping hétfőn beszélt Emmanuel Macron francia államfővel telefonon.
Nagy a pánik még mindig a demokraták körében.
Európai békemissziónak nevezte akciótervét a magyar kormányfő.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
